[{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/060900/060935/kinaikonyv.jpg","title":"A kínai könyv története","description":"Bevezetés\r
Kézzel írott könyvek\r
Nyomtatott könyvek\r
Legendák és sárkánycsontok\r
Bronzfeliratok\r
Kőfeliratok\r
Könyv fából és bambuszból\r
Könyv selyemből\r
A papír története\r
Tekercskönyvek - könyvtekercsek\r
A tekercstől a lapokig\r
A fanyomódúcos nyomtatás kezdete\r
A fadúcos nyomtatás virágzása\r
A mozgatható nyomóelemes nyomtatás\r
Fejlődése\r
A kötetforma megjelenése\r
A \"világhódító\" nyomtatás\r
A nyomtatott könyvek könyvtára\r
A modern könyvek\r
A nyugati nyomdatechnológia átvétele\r
Legújabb kori könyvek és kiadványok\r
A kínai könyv mai formája\r
csomóírás\r
kultúrhéroszok\r
\"sárkánycsont\"\r
Sun Yirang\r
név vagy áldozati szöveg\r
Kr.e. 14. sz. (Shang-dinasztia) - Kr.e 1. sz. (Han-dinasztia)\r
edények\r
Qin-kor, Kr.e. 3. sz.\r
Han-dinasztia\r
Ling Di császár (Kr.u. 156-189.)\r
Wei-kor (Három Királyság), Kr.u. 3. sz.\r
9. század közepe\r
Kr.e. 2. sz. - Kr.u. 4. sz.\r
formája\r
hátránya\r
Konfuciánus Hat Klasszikus\r
Han-dinasztia: történetírás\r
pozitívumok\r
javítás nem megoldható\r
Hunan tartomány, Mawangdui sírok\r
egy nagy hátrány\r
Cai Lun, Kr.e. 105.\r
4. századra általánosan ismert\r
alapanyag terjedése\r
4-5. század\r
\"tekercs-rúd\" formája\r
tárolás\r
9. század\r
nehézségek\r
\"Szútrakötés\"\r
\"Forgószél-kötés\"\r
\"Sárkánypikkely-kötés\"\r
előzmények: pacskolat, pecsétnyomó\r
megjelenése valószínűleg a Tang-korra tehető\r
868: Gyémánt szútra\r
magánnyomdák\r
buddhista szerzetesek látják meg benne a lehetőséget\r
Tripitaka\r
fametszés\r
tömegtermék lesz a könyv\r
Song-kor\r
tankönyvek\r
analfabetizmus csökken\r
3 főbb központ: Jienan, Nanking, Xi'nan\r
14. századtól színes technika\r
Tíz Bambusz Csarnoka-album\r
Mustármag Kert-album\r
Bi Sheng a feltalálója\r
agyagalapú elemek\r
halála után nem használták\r
Yuan-dinasztia korában kezdik el újból használni\r
Wang Zhen: fából készült nyomóelemek és forgatható szedőasztal\r
Ming-dinasztia: bronz nyomóelemek; nem volt széleskörű\r
1774: Yongle enciklopédia, a \"könyvek könyve\"\r
10. század\r
kezdetben csak a lapnak csak egy oldalán volt szöveg/illusztráció\r
\"pillangókötés\"\r
ragasztás\r
cérnafűzés\r
kötetek tárolására több módszer is létezett\r
vászonba, selyembe bugyolálás\r
könyvtok\r
\"szorítódeszka\"\r
könyvszekrény, könyvesláda\r
kínai alapján kifejlesztett írásrendszerek\r
perzsa papírpénz\r
Rasídaddín: A történelem summázata\r
Korea: Tripitaka, Az erkölcsi szabályok gyűjteménye\r
Japán: Tripitaka, Szülőtisztelet kánonja\r
jezsuiták által elkerül a nyugati nyomdatechnika keletre\r
Mongólia: Tripitaka\r
Gutenberg?\r
Magyarország: Budai Krónika\r
nagy becsben tartották a könyvet\r
könyvesboltok\r
Sima Guang: Kormányzók számára vezető tükör virágzik az irodalom a tudományos is!\r
Taiping császári enciklopédia\r
Az irodalom kertjének válogatott virágai\r
Yongle enciklopédia\r
A teljes császári könyvtár négy kincstára\r
1819: Kínában megalakul az első európai nyomda\r
ki is adják kínai nyelven a Bibliát\r
újságok, magazinok\r
Kínai ifjúság\r
Új ifjúság\r
nyugati technológiák átvétele\r
külföldi irodalom, tudományos könyvek\r
Renmin ribao\r
\r
külföldi kötésmód átvétele\r
írásreform magyar","topics":["kínai irodalom","kínai nyelv","kínai irodalom története","könyv","dokumentum"],"id":"060935"}]

#kínai irodalom története

A kínai könyv története